Az ovis ismerkedő táncház a Dunántúli ugrós táncok mozdulataiból áll. Bemelegítő, tartás javító mozgások után a tájegységre jellemző táncok alaplépéseit tanulják meg a gyerekek. Könnyen tanulható, egyszerű tánclépések, sok ismétléssel, hogy a 3 éves (legkisebb) korosztály számára se legyen nehéz végrehajtásuk. Minden lehetőség szerint játékos mozgásmagyarázattal, hogy sokadszor is érdekes, vidám legyen a gyerekek számára.
Az ismerkedésre csörgő-zörgő hangszereket, zaj-keltő eszközöket viszünk, hogy a gyerekek saját maguk adhassák a ritmust táncukhoz, ezzel könnyebben bekapcsolódjanak, magukénak érezzék a táncot.
Az ismerkedéskor játszott népi játékaink a „Szedtem szép rózsámat” (bemutatkozó körjáték), a „Szervusz, kedves barátom”, „Hogy a csibe, hogy”, „Az én párom elveszett”, „Gyere be rózsám, gyere be” (párcserélő, párválasztó játékok), „A juhásznak jól van dolga”, "Hosszú lábú gólya bácsi" (állatjárásokat utánzó játék, melyek a legkisebbeknek is könnyen játszható, álarcok használatával még vonzóbb játékok).
A táncház és a mulatság végén a gyerekek egymás vállát megfogva alkotnak magukból egy kis vonatot, amellyel különböző tánclépésekkel és különböző tempókban próbálnak együtt mozogni. A játékot a „Megy a gőzös” és a „Debrecenbe kéne menni” és a „Tekeredik a kígyó”című nóták dallamára szoktuk játszani.