A Pünkösdről kevés kisgyermek tudna sokat mesélni. Éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy mi meséljünk nekik róla, és méltón megünnepeljük együtt.
Táncházunkban a bemelegítő, tartás javító mozgások után a Dunántúli ugrós és szatmári csárdás táncokra jellemző alaplépéseket gyakoroljuk. Folytatjuk a páros táncok megismerését, gyakorlását.
Ezen a napon szeretnénk feleleveníteni a Pünkösd hagyományait. A gyerekekkel igazi pünkösdi vetélkedést rendezünk. A fiúk játékos vetélkedéssel döntik el, hogy ki közülük a legügyesebb, legbátrabb, legkitartóbb, egy szóval ki a legalkalmasabb a királyságra. A vetélkedés zenére történik. Ennek dallamai nálunk már hagyományosan a „Pünkösdi rózsa három szál” és az „A Pünkösdi rózsa kihajlott az útra” kezdetű dalok. Ezekre megkezdődik a kakasviadal, majd következik farkasszemnézés, és a különböző célba dobó, és leleményességet kívánó ügyességi játékok. Mikor vége a küzdelemnek, kihirdetjük a győztest. Az ő jutalma, hogy egy évig (esetünkben a táncház végéig) ő lesz a nagyhatalmú pünkösdi király. A nagycsoportos legények a vállukra veszik, vagy sétálva kísérik, körülhordozzák és ünneplik a „Mi van ma, mi van ma” kezdetű dalt énekelve.
A kislányok vetélkedése egészen másként zajlik. Nekik táncolni, énekelni kell. Ám náluk nem a legügyesebb lesz a királylány, hanem a legkisebbek közül az a kislány, aki bátran körbe mer sétálni a leendő pünkösdi királlyal. Általában egy bátor, talpraesett kiscsoportos lánykára esik a választás. Őt aztán a királylányok megbecsülése illeti meg: nagyobb társai - feje fölé fátylat emelve - körülhordozzák, miközben együtt énekeljük a „Két szál pünkösdrózsa”, az „A pünkösdirózsa nyárban virágozik” és a „Meghozta az Isten, piros Pünkösd napját” kezdetű dalokat.
A pünkösdi játékokon kívül ilyenkor mindig játszunk felszabadult mozgással járó bújós, fogócskás játékokat is. Pl. macska – egér játék.
Az ének tanítás Pünkösdünknek is fontos része. Megtanítjuk a gyerekeknek az „Én kicsike vagyok, nagyot nem mondhatok” kezdetű dalt.
Ha elfáradnak a táncban, várja őket a koronakészítés. Mindenki készíthet koronát, nálunk ugyanis nem csak a király és a királynő, hanem mindenki viselheti.